A 3.000.000,- Ft alatti törzstőkéjű korlátolt felelősségű társaságok figyelmébe:
közeleg a határidő lejárta a törzstőke megemelésére
Felhívjuk azon korlátolt felelősségű társaságok szíves figyelmét, hogy amelyeknek a törzstőkéje a 3.000.000,- Ft-ot nem éri el, a Polgári Törvénykönyv átmeneti és felhatalmazó rendelkezéseiről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) alapján 2017. március 15. napjáig kötelesek a törzstőke legalább 3.000.000.- Ft-ra történő megemeléséről határozni.
Korábbi cikkünkben (2015. március 26.) már jeleztük kedves Olvasóinknak, hogy a szigorú termőföldjogi szabályozás hatálya alá tartozó zártkertekre vonatkozóan előkészületben van egy tervezet, amely alapján lehetővé válik a zártkertek művelés alóli kivonása, megkönnyítve ezzel például az ilyen ingatlanok értékesíthetőségét.
A jogalkotó először az alapvető törvényi előírásokat fogadta el, majd 2015. november 30-án hatályba léptek az átminősítési eljárás lefolytatásához szükséges részletszabályok is. Ezzel megnyílt az út a kérelmek benyújtásához.
Ahogyan azt korábban megírtuk, 2016. december 31-ig lehet kérelmezni az átvezetést. A hatósági eljárás tárgyánál fogva díjmentes. A kérelmet egy erre a célra rendszeresített, jogszabályban meghatározott adattartalmú formanyomtatványon lehet benyújtatni. A hatályos szabályozás szerint eljárás kezdeményezhető az olyan ingatlanra is, amelyen az ingatlan-nyilvántartás szerint épület nem áll fenn.
Amennyiben igénybe kívánják venni Irodánkat az eljárás lefolytatásához, állunk szíves rendelkezésükre.
A 2014. március 15. napján hatályba lépett 2013. évi V. törvény – az „új” Polgári Törvénykönyv -, rendelkezései szerint a társaságok a törvény hatályba lépését követő első létesítő okirat módosítás alkalmával, azzal egyidejűleg kötelesek a társaság Ptk. rendelkezésével összhangban álló tovább működéséről dönteni és az erre vonatkozó legfőbb szervi határozatot a cégbírósághoz benyújtani.
Amennyiben ilyen módosításra nem kerül sor, úgy legkésőbb a korlátolt felelősségű társaságnak 2016. március 15-ig kell a fenti döntést meghoznia, és azt az illetékes cégbírósághoz bejelentenie. Ezen időpontot követően a létesítő okirat nem tartalmazhat a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést. A korlátolt felelősségű társaságok esetén egyebek mellett ez azt is jelenti, hogy a társaság törzstőkéjét kötelező felemelni a Ptk. szerinti 3.000.000.Ft-ra.
2015. október 6-án lépett hatályba a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletet módosító jogszabály, amely részletesen szabályozza a 3 hektár feletti földrészletek nyilvános árverésen történő érétkesítésének szabályait.
Az árverési hirdetményt a kormányhivatalok megyei jogú városokban található hivatali helyiségekben, az árveréssel érintett földrészletek fekvése szerinti településeken a helyben szokásos módon, illetve az árverések helyszínein is ki kell függeszteni, továbbá megyei, illetve helyi sajtótermékekben is közzé kell tenni. Az árverési hirdetmény az NFA internetes honlapján is közzé teszik, amely a hivatalos meghirdetés napjának is számít egyúttal.
MEGOLDÁS VAGY TOVÁBBI BIZONYTALANSÁGOK?
2015 augusztus 17. napján hatályba lépett az Európai Parlamentnek és Tanácsnak az a rendelete, amely a hagyatéki eljárások egységesítésének céljával hatékony megoldást jelenthet azokban az esetben, amikor az örökhagyó után több tagállamban marad hagyatéki vagyon (a továbbiakban: európai öröklési rendelet). A szabályozás a 2015. augusztus 17. napján vagy azt követően elhunyt személyek utáni öröklésre alkalmazandó. Az Egyesült Királyság, Dánia és Írország az Európai Öröklési Rendeletet nem fogadta el.
Az európai öröklési rendelet újítása, hogy egységes szabályozó elvek alapján – a hagyatékot egységként kezelve – határozza meg, hogy a több tagállamot érintő hagyatéki vagyon esetében mely tagállam bíróságai (Magyarországon közjegyző) mely jog alapján rendelkezhetnek a hagyaték egészének átadásáról. Az irányadó főszabály, hogy annak a tagállamnak a bíróságai rendelkeznek joghatósággal az öröklés egészében történő határozathozatalra, amelynek a területén az örökhagyó szokásos tartózkodási helye elhalálozásának időpontjában volt. Ugyanez a rendező elv követendő az alkalmazandó jog kérdésében is.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2015. szeptember 11. napjától több ponton is módosul, amely a vállalkozások szempontjából kiemelkedő fontossággal bír. Röviden összefoglalva a főbb változások:
- Nagyon fontos változás, hogy a törvény kötelezővé teszi a vállalkozás képviselője személyes megjelenését a békéltető testületi eljárásban, amely képviseletnek az egyezségkötésre is ki kell terjednie. Amennyiben a vállalkozás nem képviselteti magát a békéltető testület eljárása előtt (azaz nem tesz eleget az együttműködési kötelezettségének), a hatóság minden esetben bírságot szab ki. A bírság kiszabásától nem lehet eltekinteni! Kizárólag abban az esetben nem köteles a vállalkozás személyesen képviseltetnie magát a békéltető testületi eljárás előtt, ha a vállalkozás székhelye vagy telephelye nem az eljáró békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, és a vállalkozás a fogyasztó igényének megfelelő egyezséget köt.
Az új földforgalmi szabályozás közismert jelentős újítása, hogy termőföld tulajdonjogának megszerzését – meghatározott törvényi kivételekkel – földművesi minőséghez köti. E szerzőképességi feltétel támasztását megelőzően termőföldet végintézkedés útján belföldi magánszemély 300 hektár nagyságig vagy 6000 aranykorona értékig örökölhetett. Míg törvényes öröklés esetén sem a korábbi, sem a jelenlegi szabályozás szerint nincs korlátja az örökös tulajdonszerzésének, addig a Földforgalmi törvény végintézkedés útján történő örökléshez a korábbi földszerzési maximumot (300 hektár) fenntartva a végintézkedési örökössel szemben a fent már említett szerzőképességi feltételt állította. Mit is jelent ez a gyakorlatban?
Föld tulajdonjogát végintézkedéssel csak az szerezheti meg, akit földművesként nyilvántartásba vettek, vagy nem földműves, de tulajdonszerzésével a birtokában lévő föld területnagysága és a megszerzendő terület az 1 hektár területnagyságot nem haladja meg, továbbá ha az örökhagyó és az örökös közeli hozzátartozók, függetlenül attól, hogy földműves-e az örökös. A közeli hozzátartozó fogalmát a Földforgalmi törvény határozza meg. Felhívjuk a figyelmet, hogy nem tartozik ebbe a körbe az élettárs, akit a fentiek alapján, ha nem szerepel a földművesekről vezetett nyilvántartásban, és tulajdonszerzésével 1 hektárnál nagyobb földbirtoka lenne, végrendeleti örökösként nem szerezheti meg a végrendeletben megjelölt termőföld tulajdonjogát.
A szerzőképességi feltétel hiányában a végrendelet ezen rendelkezését érvénytelennek kell tekinteni. A termőföld öröklésére a törvényes öröklés szabályai lesznek az irányadóak.
Quaestor károsultak figyelem! Nemsokára indul a kártalanítás
Az Országgyűlés április 2015. április 14-én megszavazta a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló 2015. évi XXXIX. törvényt. A jogszabály a QUAESTOR FIANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Kft. által kibocsátott, és a QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. vagy annak kapcsolt vállalkozása által értékesített kötvények ügyletei esetében biztosítja a kártalanítást a jogosultak részére.
A jogszabály által létrehozott Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (Alap) a Befektetővédelmi Alappal (BEVA) együtt 30 millió forintig kárpótolja az ügyfeleket. A törvény szerint a 30 millió forintot meg nem haladó összegű követeléseket tőkeértéken, a kötvényeket pedig névértéken kell figyelembe venni. Az Alap a szükséges forrást kötvénykibocsátás, illetve hitelfelvétel útján biztosítja.
Az ügyfeleknek május 6. és június 5. közötti, jogvesztő(!) határidőn belül lehet kérelmezniük a kártalanítást. A kérelmeket a kijelölt kormányablakoknál, vagy postai úton – tértivevényes levélben – kell benyújtani. Az Alap a kérelmet 30 napon belül megvizsgálja, amely határidő azonban a kárrendezés feltételeinek megállapítása céljából meghosszabbítható. Amennyiben a kérelem megfelel a kárrendezés követelményeinek, az Alap erről tájékoztatást küld a fogyasztónak, amely tájékoztatást követő 30 napon belül teljesíti a kifizetést.
Amennyiben Ön is érintett a témában, vagy további kérdése van, forduljon bizalommal Irodánkhoz.
JOGORVOSLAT AZ ELSZÁMOLÁS ÉS A FORINTOSÍTÁS SORÁN
Folyamatban van az egyes pénzügyi kölcsönszerződésekkel kapcsolatos elszámolási, továbbá szerződésmódosulásra vonatkozó banki értesítők kiküldése.
| Elszámolási értesítőt azok a fogyasztók várhatnak, akik 2014. május 1. és 2014. július 19. napja kötöttek, még meg nem szűnt vagy 2009. július 26. napját követően megszűnt – vagy 2009. július 26. napja előtt megszűnt, de el nem évült – deviza alapú, forint alapú vagy deviza alapúnak nem minősülő deviza hitel-, kölcsön- vagy pénzügyi lízingszerződést valamely pénzügyi intézménnyel. | A forintosításra vonatkozó értesítés az elszámoláshoz képest szűkebb fogyasztói kört érint, mivel ez csak a deviza és deviza alapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésekre és az ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésekre terjed ki (tehát például gépjármű hitel- vagy pénzügyi lízingszerződésekre nem vonatkozik). Forintosításra a 2004. május 1. napját követően kötött és 2015. február 1. napján még meg nem szűnt vagy már felmondott olyan szerződések esetében kerülhet sor, amelyből eredően a pénzügyi intézménynek még nyilvántartott követelése áll fenn. |
Hazánk ingatlanállományának jelentős részét teszik ki azok a kisebb, jellemzően egy hektár alatti, zártkertként nyilvántartott ingatlanok, amikre nézve a jogalkotó a termőföldek értékesítésére és hasznosítására vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni, amennyiben a földrészlet megfelel a föld, illetve tanya fogalmának. A meglehetősen szigorú szabályozás következtében ezekre a – sok esetben termőföldektől eltérő célra hasznosított, beépített, lakhatásra is alkalmas – területekre jelenleg ugyanúgy irányadóak a mező- és erdőgazdasági földek forgalmának bonyolult és hosszadalmas eljárásokat eredményező, korlátokhoz kötött szabályai, mint egy nagykiterjedésű, művelés alatt álló szántó művelési ágú területre. Emellett a zártkertek jog sorsát, forgalmát további tényezők is befolyásolják (pl. beépítettségük, elhelyezkedésükből adódóan megnövekedett értékük).